Áder János
Áder János 2012-ben
Született	1959. május 9. (60 éves) Csorna
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Herczegh Anita (1984–)
Gyermekei	négy gyermek
Foglalkozása	.mw-parser-output .plainlist ulline-height:inherit;list-style:none none;margin:0;padding:0.mw-parser-output .plainlist ul limargin-bottom:0 politikus jogász
Iskolái	Révai Miklós Gimnázium (–1977) Eötvös Loránd Tudományegyetem (1978–1983, jogtudomány)
Kitüntetései	Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany Grand Cross of the Order of the Southern Cross Order of the Republic Belga Lipót-rend fősávja Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje lánccal Dostyk Order of grade I Grand Cross of the White Rose of Finland Order of Makarios III Fehér Sas-rend Collar of the Order of the Cross of Terra Mariana Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany Sztara Planina Érdemrend (2014) Order of Prince Yaroslav the Wise, 1st class (2016)
A Harmadik Magyar Köztársaság 5. köztársasági elnöke
Hivatalban Hivatalba lépés: 2012. május 10.
Miniszterelnök	Orbán Viktor
Előd	Schmitt Pál Kövér László (a köztársasági elnököt helyettesítő Országgyűlési elnök)
A Harmadik Magyar Köztársaság Országgyűlésének 5. elnöke
Hivatali idő 1998. június 18. – 2002. május 14.
Köztársasági elnök	Göncz Árpád (1998–2000) Mádl Ferenc (2000–2002)
Előd	Gál Zoltán
Utód	Szili Katalin
Politikai pályafutása
Párt	Fidesz (1988–)
Választókerület	Fidesz országos lista (1990–1998) Győr-Moson-Sopron megyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület (1998–2006)
IMDb Parlament.hu Európai Parlament
A Wikimédia Commons tartalmaz Áder János témájú médiaállományokat.

Áder János (Csorna, 1959. május 9.^[1] – ) magyar jogász, politikus, Magyarország köztársasági elnöke. 1990 és 2009 között országgyűlési képviselő, 1997–1998, ill. 2006–2009 között az Országgyűlés alelnöke, 1998–2002 között elnöke. 2002–2003 között ügyvezető alelnökként a Fidesz – Magyar Polgári Párt, 2002-től 2006-ig a párt országgyűlési frakciójának vezetője. 2009-től 2012-ig európai parlamenti képviselő, 2012-ben januártól októberig az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága alelnöke.

2012. április 16-án Orbán Viktor javaslatára a Fidesz-KDNP frakciószövetség államfőjelöltje lett. Május 2-án az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta, az Alaptörvény rendelkezése szerint 8 nappal később,^[2]2012. május 10-én lépett hivatalba. 2017. március 13-án újraválasztották a köztársasági elnöki tisztségében.^[3] A 2019-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 28. legbefolyásosabb személye.

Életpályája

Az általános iskolát Csornán végezte. 1977-ben érettségizett a győri Révai Miklós Gimnáziumban. 1977–1978-ban Kalocsán mint előfelvételis teljesített sorkatonai szolgálatot.

1978-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1983-ban diplomázott. Egyetemi évei alatt a ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (jelenlegi nevén Bibó István Szakkollégium) tagja volt. Az egyetem elvégzése után a Budapest VI. kerületi Tanács lakáscsere osztályán dolgozott előadóként. 1985-től 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként. Kutatási területe az Országgyűlés törvényalkotó munkája volt. Emellett ügyvédi szakvizsgát tett.

Politikai pályafutása

A Fideszbe 1988 áprilisában lépett be.^[4] 1989-ben az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevője volt. Ugyanebben az évben az újonnan alakult Országos Választási Bizottság tagjává választották. 1990-ben az országgyűlési, 1994-ben pedig az országgyűlési és az önkormányzati választáson a Fidesz kampányfőnöke volt.

1990. december 29-én megválasztották az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének felülvizsgálatát végző ad hoc bizottság tagjává.

Az 1990-es országgyűlési választáson egyéni megméretésen harmadik helyen végzett Budapest 24. választókerületében, majd lemondott az SZDSZ-es jelölt javára, pártja országos listájáról szerzett mandátumot. 1990 decemberében a Fidesz-frakció helyettes vezetőjévé választották, tisztségét 1992-ig töltötte be. 1992 februárjában választották a Fidesz Országos Választmányának elnökévé. 1993 áprilisában a párt debreceni, V. kongresszusán kinevezték a Fidesz alelnökévé, májusban pedig a párt ügyvezető alelnöke lett.

Az 1994-es országgyűlési választáson újra az országos listáról szerzett mandátumot. 1995. június 17-ig tagja volt a számvevőszéki állandó bizottságnak is.

Miután 1997-ben a Fidesz-frakció a Kereszténydemokrata Néppártból kivált tagokkal bővült, az Országgyűlés negyedik legnagyobb frakciója lett és így Ádert választották az Országgyűlés egyik alelnökévé. 1997-ig volt pártja ügyvezető alelnöke. Az 1998-as országgyűlési választáson a második fordulóban szerzett egyéni mandátumot (csornai választókerület). Pártja választási győzelme után őt választották az Országgyűlés elnökévé, így ő lett Magyarország egyik legfőbb közjogi méltósága. Ezt a pozícióját a ciklus végéig tartotta.

Eközben 1999-ben ismét a párt ügyvezető alelnökévé választották. A 2002-es országgyűlési választáson a csornai választókerületben az első fordulóban megvédte mandátumát. A képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd két hónappal később átvette a Fidesz-frakció vezetését. Pokorni Zoltán akkori pártelnök lemondása után ügyvezető alelnöki rangjában vezette a pártot a Fidesz 2003-as újjászervezéséig. Ügyvezető alelnöki tisztségét is eddig viselte. 2003-ban egyetlen jelöltként megerősítették frakcióvezetői tisztségében, megbízatása a ciklus végéig szólt. A 2006-os országgyűlési választáson újra megnyerte a mandátumot a csornai választókerületben, az alakuló ülésen megválasztották az Országgyűlés alelnökének, a korábban felajánlott frakcióvezetői posztot nem vállalta el.

Európai parlamenti képviselő

2007-ben bejelentette, hogy indulni kíván a 2009-es európai parlamenti választáson.^[5] Miután a választáson mandátumot szerzett, lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról; ezt követően az Európai Parlamentben politizált 2012 tavaszáig.

Elnöki pályafutása

2013-ban a Sándor-palotában

Schmitt Pál lemondása után, 2012 április végén a Fidesz–KDNP-frakciószövetség 262 ajánlásával lett az egyetlen államfőjelölt.^[6] Az Országgyűlés május 2-án az első fordulóban kétharmados támogatással, 262 szavazattal köztársasági elnökké választotta.^[7] A 305 leadott szavazatból 3 volt érvénytelen, a kormánypárt 262 képviselője igennel, a szavazáson részt vevő egyetlen ellenzéki frakció, a Jobbik képviselői 40-en nemmel voksoltak. Jelen voltak még a Lehet Más a Politika képviselői is, ám ők nem szavaztak. A Magyar Szocialista Párt és a frakcióval nem rendelkező Demokratikus Koalíció képviselői kivonultak az ülésteremből.^[8] Áder az esküt még aznap letette, és május 10-én iktatták be hivatalába.^[9][10] A beiktatási ünnepség után megkapta az államfőt jogszabály szerint megillető Magyar Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetéseket.^[11]

Államfőként többször nyilvánult meg a környezetvédelem ügyében, noha ezt megelőzően nyilvános megszólalása nem volt ilyen témákban. 2016-ban alapítványt is létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány néven, melyet Csepreghy Nándor korábbi államtitkár vezet. Az állam évi másfél milliárd forintos támogatásával működő, egy budai társasházban bejegyezett, kevéssé ismert alapítvány közleménye szerint öt főt foglalkoztatnak, ha pedig szükséges, neves kutatókat is bevonnak munkájukba. Mint közölték, nemzetközi szaktekintélyek műveinek publikálását tervezik, konferenciákat szerveznek, és például támogatják a budapesti Víz Világkonferencia szakmai előkészületeit.^[12] Az alapítvány egy dunai panorámás, 350 négyzetméteres irodát is bérel a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványától havi 2,7 millió forintért.^[13] Az alapítványnak jelentős támogatásai ellenére 2018-ban 10 millió forintos vesztesége volt.^[14]

2015 januárjában bejelentette, hogy Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságot hoz létre a Köztársasági Elnöki Hivatalban, ennek vezetését pedig Kőrösi Csaba volt ENSZ-nagykövetre bízza. Sajtóinformációk szerint a lépés oka az, hogy Áder megpályázza az ENSZ főtitkári posztját Pan Gimun megbízatásának 2016-os lejárta után.^[15][16]

2017. március 13-án az Országgyűlés 131 szavazattal újraválasztotta köztársasági elnöknek. Kihívója, a baloldali pártok által jelölt Majtényi László 39 szavazatot kapott.^[3][17]

2017. április 10-én jelentős méretű tüntetés zajlott a Sándor-palota előtt, miután ezen a napon aláírta a nemzeti felsőoktatásról szóló, pár nappal korábban beterjesztett, főleg a Közép-európai Egyetemet (CEU) érintő törvénymódosítást, amellyel kapcsolatban korábban már tüntetések kezdődtek. A tiltakozók először azt akarták elérni, hogy a törvényt küldje az Alkotmánybíróságra, majd miután ehelyett azt mégis aláírta, haragos, trágár jelzőket sem mellőző transzparensekkel demonstráltak személye ellen, melyek a Sándor-palotai után más tüntetéseken is megjelentek; a tüntetők szerint ugyanis Áder a vitatott törvény ügyében kiszolgálta a harmadik Orbán-kormányt és nem hallgatott a tiltakozókra, illetve a törvény jelentős számú kritikusaira, akik emiatt veszélyben látták a CEU jövőjét. Áder annak dacára írta alá a törvénymódosítást, hogy az számos pontos alaptörvényt sért és erre figyelmeztették is.^[18] Számos közéleti szereplő és publicista is sarkos vagy épp csalódott kritikát fogalmazott meg vele szemben,^[19][20][21] de az ellenzéki politikusok is hasonlókép vélekedtek róla.^[22]

Április 25-én előadást tartott a környezetvédelemről a ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola meghívására, mely még a „lex CEU” aláírása előtt történt, ám ezután a CEU ügyével kapcsolatban is kérdezték a diákok. A kérdésekre válaszolva ő is elmondta, hogy nem akarja a CEU megszűnését és szerinte a CEU-nak egy New York-i egyetemmel történő megállapodása megoldás lehet a problémára, majd azzal próbált érvelni, hogy szerinte ugyanannyian tüntethettek volna a CEU-törvény mellett is, és hogy választania kellett a népszerűség és az elvszerűség között, ő pedig az elvszerűség mellett döntött, miután kollégáival „nem látták érveit”, hogy a parlamentnek vagy az Alkotmánybíróságnak küldje a törvényt. Az iskola tanárainak és diákjainak egy része is tiltakozott a látogatás ellen, amúgy hosszú idő után ez volt az első alkalom, amikor Ádertől érdemben kérdezni lehetett, bár sok kérdést így is hárított.^[23] A CEU rektorhelyettese szerint viszont Áder félretájékoztatta a diákokat és tételesen cáfolta az állításait.^[24]

2017. május 8-án tette le második ciklusának elnöki esküjét a Parlamentben. Beszédében kiegyezést sürgetett és a közbeszéd színvonalának drámai mértékű csökkenését nehezményezte. Az MSZP-s és DK-s képviselők nem vettek részt az eseményen, mivel szerintük Áder nem fejezi ki a nemzet egységét, Szabó Tímea, az Együtt képviselője pedig egy marionettbábuval tiltakozott, mert pártja álláspontja szerint Áder a Fidesz pártkatonája, akit Orbán Viktor irányít.^[25]

2017 őszén egy Figyelőnek adott interjúban szóba került az általa kidolgozott és azóta hatályos új választási rendszer is, amit több érvvel is próbál védeni a megváltozott képviselői helyekre és választókörzetekre hivatkozva, csakhogy arról már nem esik szó, hogy az új körzethatárokat tudatosan fideszes szempontok alapján húzták meg, ahogy a választás egyfordulóssá tétele is hozzá kötődik, mely jelentősen túlkompenzálja a győztes pártot, kényszerhelyzetbe hozva az ellenzéket. Mindezek pedig ebben az időben a korábbi pártjának, az őt is delegáló Fidesznek kedveznek.^[26] Ugyanakkor 1993-ban még teljesen más véleményen volt a külhoni magyarok szavazata kapcsán, amikor egy, a választójogi törvény módosításáról szóló vitában szó szerint úgy fogalmazott, hogy „aki részt akar venni a választásokon, költözzön vissza Magyarországra”.^[27]

Családja

Édesapja, Áder János (1932–1980) bolti eladóként dolgozott, később Csornán és környékén különböző kereskedelmi egységeknél
működött mint boltvezető-helyettes. Édesanyja, Szabó Terézia (sz. 1936) a Csornai Kórházban volt könyvelő, majd nyugdíjba vonulásáig a kórház gazdasági igazgatóhelyettese volt. Szülei katolikus vallásúak, egyetlen pártba sem léptek be. Húga, Annamária (sz. 1960) biológia-földrajz szakos gimnáziumi tanár, Pölöskei Gábor labdarúgó felesége. Pölöskei Gáborné a harmadik Orbán-kormány alatt, 2014 júliusától az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára,^[28] 2016. március 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) vezetője,^[29] 2017. január 16-tól a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár.^[30]

Nős, felesége Herczegh Anita,^[31] akivel az egyetemen ismerkedtek meg és 1984-ben összeházasodtak. Párja 1987-ben szerzett jogi diplomát, majd bírói hivatása önkéntes átmeneti felfüggesztéséig a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán dolgozott.

Három lány- és egy fiúgyermek édesapja. Gyermekeik közül Borbála (sz. 1988), a legidősebb lány maga is jogász lett. András (sz. 1990) gazdasági főiskolát végzett, 2014. október 17-től kiemelt multimédiás újságíró beosztásban alkalmazza az állami MTVA.^[32] Orsolya (sz. 1993) a művészetek iránt érdeklődik, s a legkisebb, Júlia pedig általános iskolai tanulmányait végzi.^[31] Apósa Herczegh Géza volt alkotmánybíró, illetve a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája.

Művei

• 
  Visszaszámlálás; XXI. Század Intézet, Bp., 2005 (Polgári jövő könyvek)

Jegyzetek

Források

• Életrajza a parlament oldalán

További információk

• 
  Köztársasági Elnöki Hivatal (magyar, angol)
  


• 
  Életrajz, Köztársasági Elnöki Hivatal (magyar)
  


• Áder János országgyűlési adatlapja


• Áder János életrajza a Fidesz honlapján


• Szemenyei-Kiss Tamás: Áder János harmadik lehetősége - Hová tűnt a sok virág?


• 
  Dési, János, Pápai Gábor (karikatúrák). A magyar szürke 48 árnyalata - Kis politikushatározó. Budapest: Ab Ovo Kiadói Kft. (2014). ISBN 978-615-5353-40-6 
  

Elődje: Pokorni Zoltán

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke 2002 – 2003

Utódja: Orbán Viktor

Elődje: Kövér László (ideiglenes)

A (III.) Magyar Köztársaság elnöke 2012–

Utódja: hivatalban