Hiiumaa Tartalomjegyzék Természet Történelem Kikötők Hiiumaa egyházközségek a 20. század elején Irodalom Külső hivatkozások Navigációs menüellenőrizve+/-+/-é. sz. 58° 53′, k. h. 22° 38′é. sz. 58° 53′, k. h. 22° 38′Entwurf einer geographisch-statistisch-historischen Beschreibung Liv-, Ehst- und Kurlands, nebst einer WandkarteHiiumaa-portálmvsz2418653094570216-0Rahvaloenduse tulemused näitavad asustatud saarte arvu kasvu
Észtország szigeteiBalti-tenger
németülsvédüldánulfinnülszigetBalti-tengerésztországiSaaremaaHiiu megyeKõpu-félszigetbalti országokHiiu madalraszörfhelyszíneiKalana kikötőtőlerdőszövetes növényerdőkerdeifenyveseketlombhullató erdőketfenyőborókafenyvesekethomokdűnéketmocsarakatlápokatHiiu megyeÉsztországbanmocsaraktiszafaborostyánMezei iringócsepplenjávorszarvassalőzzelszarvassalvaddisznóvalrókanyestkutyahiúzBalti-tengerHiiumaa-i homokdűnék tájvédelmi körzeteKäina-öböl – Kassari tájvédelmi területKõpu természetvédelmi körzetKõrgessaare tájvédelmi körzetLeigri természetvédelmi körzetLuidja tájvédelmi körzetPaope természetvédelmi körzetPihla-Kaibaldi természetvédelmi körzetSarve tájvédelmi körzetSepaste tájvédelmi körzetTahkuna természetvédelmi körzetTareste tájvédelmi körzetTihu természetvédelmi körzetTilga tájvédelmi körzetVahtrepa tájvédelmi körzetHiiu síkvidékHirmusteKuri-HellamaaKõpu-VaesooKõrgessaare-MudasteLuhastePaopePihla-KurisuPrassiPühalepaSuurerannaUndama mocsárVanajõeVanamõisa-öbölViilupiVilivallaVäinamereKärdla városparkKärdla partiparkSuuremõisa uradalmi parkVaemla uradalmi parkHiiumaa-i Környezetvédelmi hivatalKassariVohilaidKärdlameteoritKõpu félszigetenKõpu világítótornyotbronz-vaskorbóli.e. 2. évezredSaaremaaHiiumaa-i püspökGottfriedvazallusalív rendPühalepaKäina járás17. századbanReigi járástEmmaste járást14. századbansvédekhiiumaai svédek21. század18. századbanUngern-SternbergekkelII. Frederikdán királySaare-Lääne püspökségMagnushercegHaapsalu hercegi járássvédészt gubernátorságorosz cári birodalomelső világháborúnémetek19181946-igläänemaa-iHiiu megyét1950-ben1990-benLäänemaaDániaSvédországFinnországOroszországÉsztországLettországLitvániaLengyelországNémetországRügenBornholmÖlandGotlandSaaremaaHiiumaaÅlandSjællandFynBotteni-öbölFinn-öbölRigai-öbölGdanski-öbölHanö-öbölPomorzei-öbölMecklenburgi-öbölKieli-öbölKattegatØresundKalmarsundIrbeni-szorosDéli-Kvarken
Hiiumaa
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
| Hiiumaa | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Észtország |
| Megye | Hiiu megye |
| Legnagyobb település | Kärdla |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 8220 fő (2011. dec. 31.)[1]+/- |
| Kärdla népessége | 3736 fő (2004) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Balti-tenger |
| Szigetcsoport | Nyugatészt szigetvilág |
| Terület | 989 km² |
| Legmagasabb pont | Tornimägi (68 m) |
| Időzóna | EET (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 .mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretespadding:3px;border:1px solid #ccc;margin:0.5em 0 0.8em 1.4em;background:#f9f9f9.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.balrafloat:left;clear:left.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.centerclear:both;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.jobbrafloat:right;clear:right.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .poziciosTerkepBelsoposition:relative;margin-left:auto;margin-right:auto.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz.keretes .poziciosTerkepBelsoborder:1px solid #ccc.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .overlayposition:absolute;top:0;left:0.mw-parser-output .poziciosTerkepDoboz .captiontext-align:center;font-size:smaller.mw-parser-output .poziciosTerkepFeliratposition:absolute;z-index:2;height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat.balrawidth:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .markposition:absolute;text-align:center;line-height:0.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .labelposition:absolute;text-align:center;line-height:110%.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-lefttop:-0.5em;float:right;text-align:right.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label-rightposition:relative;top:-0.5em;text-align:left.mw-parser-output .poziciosTerkepFelirat .label>spanpadding:1px Hiiumaa Pozíció Észtország térképén | |
é. sz. 58° 53′, k. h. 22° 38′58.883333333333, 22.633333333333Koordináták: é. sz. 58° 53′, k. h. 22° 38′58.883333333333, 22.633333333333 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hiiumaa témájú médiaállományokat. | |
Hiiumaa (más néven Hiiu Saar, am. Hiiu-sziget, németül és svédül Dagö, dánul Dagø, finnül Hiidenmaa) sziget a Balti-tenger keleti részében, a második legnagyobb észtországi sziget Saaremaa után. Hiiu megye túlnyomó részét alkotja.
A lakosság a partvidéki részeken él, a sziget erdőségeiben nem élnek emberek.
Tartalomjegyzék
1 Természet
2 Történelem
3 Kikötők
4 Hiiumaa egyházközségek a 20. század elején
5 Irodalom
6 Külső hivatkozások
Természet
Hiiumaa partvonala (hossza: 310 km) jól tagolt. A sziget felszíne egyenletesen sík. Északi partján sok a homokfövenyes partszakasz. Úszásra és napozásra rengeteg alkalmas hely áll rendelkezésre: Tõrvanina, Lehtma, Tahkuna, Mangu, Luidja, Pallinina, Kalana rand és Surfiparadiis (Szörfparadicsom) partszakaszok. Messze nyugatra nyúlik a Balti-tengerbe a Kõpu-félsziget, amely középső része 67 méterre magasodik, és ahol a balti országok legrégebbi világítótornya található – a Kõpu világítótorony, mely a 16. század első felében épült elsősorban azért, hogy a veszélyes Hiiu madalra (kb. Hiiumaa-i sekélyvíz) figyelmeztessen. A Kõpu-félsziget csúcsánál találhatók Észtország legjobb szörfhelyszínei. Különösen figyelemreméltó a Kalana kikötőtől néhány kilométerre nyugatra található partszakasz. Itt fekszik Észtországban az egyedüli hirtelen mélyülő, nagy területű, finom homokú strand.
Hiiumaa legnagyobb részét erdő takarja. A sziget faunája nagyon változatos fajokat vonultat fel: több mint 1000 fajta szövetes növény, közülük számos ritka fajjal.
Hiiumaa olyan természetövi határon fekszik, ahol a tűlevelű erdők lombhullatókba vezetnek át. Tájain találunk erdeifenyveseket, vizenyős lombhullató erdőket, kevert erdőket (fenyő és lombhullató), borókafenyveseket, homokdűnéket, mocsarakat és lápokat. Értékesek a hiiumaa-i vidékek, ahol a palakőzet alapot laza földréteg takarja be.
Panorámakép a szigeten
Hiiu megye a legerdősebb megye Észtországban. Több mint a sziget felét teszik ki azon vidékek összességei, melyek erdőkkel, bokrokkal borítottak. A középső vidékeken süppedős mocsarak találhatók, területük a sziget területéből 7%. Emiatt a gazdálkodásra alkalmas földek aránya a szigeten kevesebb, mint 20%.
Figyelemre méltó Hiiumaa gazdag faunája. Körülbelül 1000 fajta növény terem itt meg. Több mint 50 közülük védett, ilyen például a tiszafa, borostyán, a Mezei iringó (ördögszekér), vagy a csepplen. A nagyobb növényevők közül az erdőben lehet találkozni jávorszarvassal, őzzel, szarvassal és vaddisznóval. Általános a róka, a nyestkutya, a hiúz. A sziget vizeiben megszaporodtak a gyűrűs- és a szürkefóka-csapatok, ami az egész Balti-tenger szempontjából figyelemre méltó. Hiiumaa fölött nagyon fontos vándormadár-útvonalak helyezkednek el. Számos fészekrakó és költőhely közül a leghíresebb a Käina-öböl.
Hiumaa-n a következő természetvédelmi területek vannak:
Hiiumaa-i homokdűnék tájvédelmi körzete, Käina-öböl – Kassari tájvédelmi terület, Kõpu természetvédelmi körzet, Kõrgessaare tájvédelmi körzet, Leigri természetvédelmi körzet, Luidja tájvédelmi körzet, Paope természetvédelmi körzet, Pihla-Kaibaldi természetvédelmi körzet, Sarve tájvédelmi körzet, Sepaste tájvédelmi körzet, Tahkuna természetvédelmi körzet, Tareste tájvédelmi körzet, Tihu természetvédelmi körzet, Tilga tájvédelmi körzet, Vahtrepa tájvédelmi körzet.
Hiiumaa-n van továbbá 17 védett terület: Hiiu síkvidék, Hirmuste, Kuri-Hellamaa, Kõpu-Vaesoo, Kõrgessaare-Mudaste, Luhaste, Paope, Pihla-Kurisu, Prassi, Pühalepa, Suureranna, Undama mocsár, Vanajõe, Vanamõisa-öböl, Viilupi, Vilivalla és Väinamere.
Ugyanígy védelem alatt áll 4 hiiumaa-i park: Kärdla várospark, Kärdla partipark, Suuremõisa uradalmi park, Vaemla uradalmi park.
Hiiumaa természetvédelmi területeiért A Környezetminisztérium Hiiumaa-i Környezetvédelmi hivatal társhivatala felelős. A gyakorlatban a védelmi intézkedéseket az Országos Természetvédelmi Központ Hiiu-Lääne régióbeli Hiiumaa hivatala bonyolítja.
A sziget keleti- délkeleti partjai mellett körülbelül 200 sziget és szigetecske fekszik, melyek közül a legnagyobb a tölgyese révén a fő szigettel összekapcsolt Kassari. A Hiiumaa körül lévő szigetecskék közül a legnagyobb Vohilaid. A Hiiumaa-tól délre fekvő szigeteket „Hiiumaa szigetecskéi” néven emlegetik.
Történelem
Körülbelül 450 millió évvel ezelőtt a mai Kärdla város területére meteorit zuhant. A meteoritkráter a földfelszínen a mai napig megfigyelhető.
A legutolsó jégkorszak után elsőként a Kõpu félszigeten lévő Szent András˗hegy emelkedett a tengerszint fölé, amelyre a Kõpu világítótornyot építették. Ennek a környékéről lelték fel a legrégebbi népesség nyomait, fókavadászok táborát, amely a 7000 évvel ezelőtti időkből származik.
Kõpunál földművelő eszközök maradványai maradtak fenn a bronz- és a vaskorból, és más nyomok korai civilizációkból. A vaskor vége felé, az i.e. 2. évezred elején, érezhetően ritkult az itteni népességszám, és a sziget még jóval később, Saaremaa ősi egyházmegyéi idejében is valószínűleg elhagyatott vidék volt.
1228-ban a Hiiumaa-i püspök a Saare-Lääne-i püspök, Gottfried vazallusa lett. A hűbérré válást igazoló dokumentumokban így nevezik Hiiumaa-t: „Quadam insula deserta, quae dicitur Dageida” (Valami üres sziget, amelyet Dageidának hívnak). 1260-ban Hiiumaa-t felosztották a Saare-Lääne-i püspök és a lív rend között. Ezután alapult Pühalepa (a rend irányítása alatt) és Käina járás (püspöki tulajdonban). A 17. században alapították Hiiumaa északi részére Reigi járást, 1866-ban a déli részre Emmaste járást.
A 14. században Hiiumaa-ra svédek költöztek. A hiiumaai svédek kolóniáinak nyomai még a 21. század elején is nyilvánvalóak. A svédek többsége a 18. században az Ungern-Sternbergekkel létrejött viszály miatt kényszerült a Hiiumaa-ról távozni. A püspöki és a rendi hatalom Hiiumaa-n 1560-ban szűnt meg, mikor II. Frederik dán király megvásárolta a Saare-Lääne püspökség birtokait és a sziget Magnus herceg területe lett.
1563-1710 között Hiiumaa és Haapsalu hercegi járás svéd tulajdonban, és az észt gubernátorság fennhatalma alatt volt, és ezután 1917-ig volt tagja az orosz cári birodalom észt gubernátorsága haapsalui igazgatási egységének.
Az első világháború alatt, 1917 októberében a szigetet elfoglalták a németek, akiknek a hatalma 1918 novemberéig tartott. Ezután Hiiumaa az Észt Köztársaság fennhatósága alá került.
Adminisztratív szempontból Hiiumaa 1946-ig a läänemaa-i állományba tartozott. Ekkor alapították meg a különálló Hiiu megyét, melyet 1950-ben régióvá minősítettek át. 1990-ben helyreállították a korábbi jogi állapotot.
Kikötők
Heltermaa kikötő
Emmaste község – Sõru kikötő
Käina község – Orjaku kikötő
Kõrgesaare község – Lehtma kikötő, Kalana kikötő, Kõrgesaare kikötő
Pühalepa község – Suur kikötő, Heltermaa kikötő, Sarve kikötő, Salinõmme kikötő
Hiiumaa egyházközségek a 20. század elején
Hiiumaa ekkor hivatalosan Läänemaa alá tartozott.
- Emmaste
- Käina
- Reigi
- Pühalepa
Irodalom
Bornhaupt, Christian (1855): Entwurf einer geographisch-statistisch-historischen Beschreibung Liv-, Ehst- und Kurlands, nebst einer Wandkarte
Külső hivatkozások
Hiiumaa-portál (észtül)
.mw-parser-output .navbox,.mw-parser-output .navbox-inner,.mw-parser-output .navbox-subgroupborder-spacing:0.mw-parser-output .navbox>tr>td,.mw-parser-output .navbox>tbody>tr>tdpadding:2px.mw-parser-output .navbox-innerbackground:transparent;color:inherit.mw-parser-output .navbox-group+.navbox-titleborder-left:2px solid #fdfdfd;width:100%.mw-parser-output .navbox-title-innerfont-size:110%html.client-nojs .mw-parser-output .navbox-title:before,.mw-parser-output .navbox-title-spacered-left:before,.mw-parser-output .navbox-title-spacered-right:beforecontent:"a0 ";display:inline-block;width:6em.mw-parser-output .navbox-title-spacered-left:beforefloat:lefthtml.client-nojs .mw-parser-output .navbox-title:before,.mw-parser-output .navbox-title-spacered-right:beforefloat:righthtml.client-nojs .mw-parser-output .navbox-title-spacered-left:beforedisplay:none.mw-parser-output .navbox-title .mw-collapsible-togglemin-width:6em;text-align:right.mw-parser-output .navbox-imagewidth:0;padding:0 0 0 2px.mw-parser-output .navbox-image.navbox-imageleftpadding:0 0 2px 0.mw-parser-output .navbox-row>tdpadding:0.mw-parser-output .navbox-row>td>divpadding:0 0.25em.mw-parser-output .navbox-row>th+tdtext-align:left;border-left-width:2px;border-left-style:solid.mw-parser-output .navbox-row:not(.navbox-row-groupwidth)>tdwidth:100%.mw-parser-output .navbox-spacer-rowheight:2px
|
Földrajzportál
↑ Rahvaloenduse tulemused näitavad asustatud saarte arvu kasvu. (Hozzáférés: 2019. február 24.)
Kategória:
- Észtország szigetei
- Balti-tenger
(RLQ=window.RLQ||[]).push(function()mw.config.set("wgPageParseReport":"limitreport":"cputime":"0.396","walltime":"0.579","ppvisitednodes":"value":2820,"limit":1000000,"ppgeneratednodes":"value":0,"limit":1500000,"postexpandincludesize":"value":46353,"limit":2097152,"templateargumentsize":"value":16120,"limit":2097152,"expansiondepth":"value":17,"limit":40,"expensivefunctioncount":"value":4,"limit":500,"unstrip-depth":"value":0,"limit":20,"unstrip-size":"value":3536,"limit":5000000,"entityaccesscount":"value":1,"limit":400,"timingprofile":["100.00% 466.193 1 -total"," 67.03% 312.507 1 Sablon:Sziget_infobox"," 18.25% 85.085 2 Sablon:Infobox/Kép"," 16.14% 75.259 1 Sablon:Baltikum"," 15.11% 70.420 1 Sablon:Navbox"," 10.43% 48.641 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 10.02% 46.728 1 Sablon:Infobox/Pozíciós_térkép"," 9.53% 44.424 2 Sablon:Infobox/Adat_allapról"," 9.25% 43.132 4 Sablon:Infobox/Fejezet_feltétellel"," 6.91% 32.221 10 Sablon:Zászló2"],"scribunto":"limitreport-timeusage":"value":"0.157","limit":"10.000","limitreport-memusage":"value":2020713,"limit":52428800,"cachereport":"origin":"mw1301","timestamp":"20190909013306","ttl":2592000,"transientcontent":false););"@context":"https://schema.org","@type":"Article","name":"Hiiumaa","url":"https://hu.wikipedia.org/wiki/Hiiumaa","sameAs":"http://www.wikidata.org/entity/Q146530","mainEntity":"http://www.wikidata.org/entity/Q146530","author":"@type":"Organization","name":"Contributors to Wikimedia projects","publisher":"@type":"Organization","name":"Wikimedia Foundation, Inc.","logo":"@type":"ImageObject","url":"https://www.wikimedia.org/static/images/wmf-hor-googpub.png","datePublished":"2013-05-19T20:17:58Z","dateModified":"2019-02-14T08:36:20Z","image":"https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/96/Havenvanhiiuma.JPG","headline":"sziget u00c9sztorszu00e1gban"(RLQ=window.RLQ||[]).push(function()mw.config.set("wgBackendResponseTime":134,"wgHostname":"mw1325"););
